a világ közepe

Nemrég a világ közepénél jártam. Nem először, de csak most tudtam meg, hogy pont ott van, annak a hegynek a tetején, a sziklának éppen azon a pontján. Jeruzsálemben.

Mások szerint néhány száz méterrel arrébb van, megint mások szerint sok-sok kilométerrel arrébb, vagy nem is létezik, vagy a szívünkben van, de nem hiszem, hogy minden verziót fel tudnék sorolni. Nem is szeretnék senkivel vitatkozni, szerintem a világ pont úgy kerek, ha mindenkinek meghagyjuk a saját világközepe-koncepcióját. 

Számomra Izrael egy hihetetlen esszenciája mindennek, ami a világon létezik. Könnyen beszélek, hiszen nagyon kevés helyen jártam még a világban, és amúgy is nagyon keveset tudok róla. Sok helyen vannak régi városok meg felhőkarcolók, sivatag, tenger és banánföldek, sokféle etnikai származású ember egy helyen, végtelen elfogadás és rasszizmus, magas hegyek és a világ legmélyebb pontja (ja nem, az csak itt van), de Izraelben van még egy dimenzió. Az időbeliség. 

Jeruzsálem, ha jól tudom, az a város, amit a világon a legtöbbször foglaltak el, rohantak le, foglaltak vissza, romboltak le, építettek újjá, meg sem próbálom felsorolni, hányféle ország, birodalom, egyéb nemzetközi politikai szereplő próbálta már meg uralni. Politikai szereplők amellett és annak ellenére, hogy a monoteista világvallásokban Jeruzsálem milyen fontos szerepet játszik. Vallási központ, emiatt politikai is.

Jeruzsálem évezredek óta bír felfoghatatlan jelentőséggel. Az a tény, hogy ez egy fontos hely, örök és változatlan. Az, hogy pontosan kinek és milyen módon fontos, változik. Számomra ez olyan, mint a régi-régi könyvekben leírt sok-sok parancsolat. Metéld körül a fiút. Ne egyél együtt tejet és húst. Ne gyújts tüzet szombaton. Építs sátrat és ülj benne hét napig. Mondj áldást az ételre, mielőtt belekezdesz. A parancsolatok változatlanok, a végrehajtás óriásit változott. Az ünnepek, a szokások, az áldások fixek még az időben is. Köréjük épül az élet, és folyton változik. Milyen sátrat építettél kétezer évvel ezelőtt? Hogyan világítottál benne? Milyen építettél az európai középkorban, az iraki újkorban, milyet 2016-ban, és milyet fogsz 2026-ban? Vagyis 5787-ben.

Jeruzsálem is ilyen. A modern Izrael is ilyen. Fix pont, ami állandó mozgásban van.

Tudjátok, hogy Izrael lakossága tízévente egymillió fővel nő? Minden épül ebben az országban, mégis kevés, nincs elég lakás, az utakon állandóan dugók vannak. Tel Aviv ma így néz ki (fotó innen): 

És így nézett ki, amikor alapították (fotó innen):

Egy kupac ember körbeállja az alapkövet nem egészen egyszáznyolc évvel ezelőtt. 

Elég mára a beszédből, beszéljenek Izrael sokféleségéről Vasa Irén fotói.

A jaffai kikötőnél még a görög mitológia egyik helyszínét is megtaláljuk, Androméda szikláit.

Ugyanott az ötszáz éves török uralomra elmékeztető ágyúkat

Mecsetet a tengerparton

Római kori vízvezeték Caesariában több kilométer hosszan

És római kori oszlopsorok a jeruzsálemi feltárásokon, rekonstrukciós rajzzal a Cardoról, valamint a piac egy része ma

A világ egyik legrégebbi kikötőjének épülete Caesariában egészen a huszadik század közepéig megmaradt, amikor is a lőszerraktárnak használt helyiség felrobbant

A végtelen nyugalom a tengerparti naplementében, és köztéri bomba-hatástalanító

Sivatag és jóízű gyümölcsök termőhelye

Dávid király sírjánál egy orosz befektető által szponzorált Dávid-szobor, Cár Dávid felirattal is

Mellette nem sokkal a hely, ahol sokak szerint Szűz Mária szenderült örök álomra

Jeruzsálemtől nem messze egy megszállott Elvis-rajongó bárja, még Elvis-címkés bort is kapni

Igazi, könnyű arab ebéd. Pukkanásig

Technológiai bravúrok

Kultúrák, nyelvek, emberek békés egymás mellett élése

Elad fotója. Azt ábrázolja, hogy ha kórházban, ágyban fekvő betegre vigyázunk, mi a teendő légitámadás esetén: tegyünk a beteg fejére egy párnát, aztán kucorodjunk mellé. A középső kép nem tudom, mi lehet, talán az, hogy egy kicsit sírni/imádkozni sem árt.

Zsinagógák, templomok, mecsetek; összedőlő viskók és toronyházak; édes és sós víz;együttélés, falak és szögesdrót; támogatás és ignorálás; közvetlenség és a legkeményebb bürokrácia; startup nagyhatalom, csúcstechnológia és sátrakban lakó sivatagi beduinok; fekete és fehér; európaiak, közel-keletiek, ázsiaiak, afrikaiak, amerikaiak; haszidok és hipszterek; kődobálás és a legjobb rakétaelhárítás; napenergiával működő bojler minden házon és reggeli kávé eldobható papírpohárból; waze, viber, pendrive születési helye, de százas zsepi NINCS; szombatra lezárt autópálya-lehajtók mellett az örökké bulizó város; végtelen szabadság és véget nem érő félelem; élet és halál mindenek felett.  Mindez egy akkora területen, ami picit nagyobb, mint egy negyed Magyarország. Izrael, én így szeretlek.

Saját fotók, sorrendben: az egyik bat yami zsinagóga, tel avivi elhagyott zsinagóga a törzsek szimbólumaival és zodiákus jelekkel, Aranymecset, fura gyömölcsök közül kakaófa, seszek és friss datolya, Gipszék a haifai temetőben, fal, elfogott Hamasz-rakéta, vallásjogutcanév, bibliai helyszín, és macskák, macskák és macskák mindenhol.